Egy küzdős meccsen a Békéscsaba egy szerencsés, kapuba csorgó góllal elvitte a három pontot Budafokról, így az idei évben vereséggel búcsúztunk a Promontor utcától.
Bár a Szentlőrinc otthonában az előző fordulóban vereséget szenvedtünk, nem álltunk messze a döntetlentől, és az azt megelőző nyolc mérkőzésen keresztül őriztük a veretlenségünket. A Békéscsabát így nem vártuk rossz előjelekkel, egyrészt mert az utolsó idei hazai bajnokinkat mindenképpen meg akartuk nyerni, másrészt mert az ellenfél kieső helyen állt a tabellán, és két hónappal korábban tudott csak bajnokit nyerni.
A 12. percben máris óriási hazai helyzetet láthattak a kilátogató szurkolók, Zuigeber Ákos beadása után Rétyi Róbert fejelt közelről, de a lövésébe beleért Uram János, és a kapufára tolta a labdát, öt perc múlva pedig a másik oldalon alakult ki hasonló szituáció, de Horváth András a helyén volt.
Az első félidőben mindkét csapat előtt adódtak lehetőségek, de gól nem született. A szünet után azonban a vendégek kerültek előnybe, Mikló Roland beívelését Gyenti Kristóf fejelte be a kapufa érintésével a bal alsóba, a labda becsorgott a hálóba.
Támadásainkból hiányzott az átütő erő, ezért Nikházi Márk vezetőedzőnk a védő Kálnoki-Kis Dávid helyére a támadó Kovács Dávidot hozta be, azaz a célja nemcsak a frissítés, hanem a formációváltással a támadójáték felpörgetése volt.
A hajrára be is szorult a kapuja elé a Békéscsaba, több kecsegtető helyztetünk is volt, de vagy nem találtuk el a kaput, vagy ha igen, a vendégkapus bravúrral védett, egyszer pedig a felső kapufán csattant Lorentz Márton kísérlete. A vége 0–1 lett, a Békéscsaba elvitte a három pontot Budafokról, nem érdemtelenül, de egy döntetlen talán igazságosabb lett volna a kicsit „döcögős” összecsapáson, amelyen igazán egyik csapatnak sem ment a játék.
Csapatunk az idei utolsó bajnokin, december elsején a Merkantil Bank Liga 15. fordulójában a Szeged-Csanád Grosics Akadémia otthonába utazik, a találkozó 17 órakor kezdődik a szegediek stadionjában, a Szent Gellért Fórumban.
Nikházi Márk: A mai napon nem játszottunk magunkhoz képest jól. Ettől függetlenül volt négy-öt ziccerünk a mérkőzésen. Az első félidőben nagy helyzetekben hibáztunk, majd a második elején kaptunk egy szerencsétlen gólt. Ezután ismét voltak ziccereink, de még a gólvonalról sem tudtuk berúgni a labdát. A jövő héten nehéz dolgunk lesz Szegeden, de szeretnénk sikerrel zárni az évet.
Csató Sándor: Jó érzés azt hallani, hogy nyertünk. Sok olyan fordulón vagyunk túl, amikor hiába voltak meg a helyzeteink, a győzelem nem sikerült. Elismerem, szerencsénk is volt és Uram is nagyokat védett, de örülök, hogy végre mellénk állt Fortuna. Sokat tettünk ma azért, hogy megszerezzük a három pontot.
JEGYZŐKÖNYV
BUDAFOKI MTE–BÉKÉSCSABA 1912 ELŐRE 0–1 (0–0)
BUDAFOK: Horváth A. – Lorentz, Kálnoki-Kis (Kovács D., 61.), Oláh B., Kalmár O. – Sztojka (Kun B., 88.), Szabó Bence (Németh Márió, a szünetben) – Zuigeber, Merényi (Szűcs P., a szünetben), Rétyi (Szerető, 75.) – Elek B. Vezetőedző: Nikházi Márk
BÉKÉSCSABA: Uram – Gyenti (Komáromi Cs., 75.), Kovács G., Viczián, Fazekas L., Kővári (Szatmári I., 60.) – Kóródi, Szabó Bálint, Hodonicki (Albert I., 89.), Mikló – Zádori (Tóth M., 75.). Vezetőedző: Csató Sándor
BMTE Sporttelep, 200 néző. Vezette: Zimmermann Márió (Mohos Milán, Márkus Péter). Gólszerző: Gyenti (52.)
Hajrá Budafok!
