A futball iránti rajongást a családi fészekből hozta, a szakmai alapokat pedig két diplomával és UEFA-licenccel tette teljessé. Pethő Gergely, U12-es csapatunk vezetőedzője nem csupán a technikai és taktikai elemeket, hanem a játék iránti alázatot is igyekszik átadni tanítványainak. Interjúnkban az utánpótlás-nevelés felelősségéről, a korosztályváltás kihívásairól és a közelgő Zakariás-kupáról is beszélgettünk.
Génjeiben van a futball szeretete
Az ember sok tulajdonságot, értéket örököl a felmenőitől. A te esetedben a labdarúgás iránti elkötelezettség és rajongás ilyen?
Igen, a családomnak fontos szerepe volt abban, hogy a labdarúgás lett az életem. Nagypapám edzősködött, édesapám pedig futballozott, így számomra nem volt kérdés, hogy milyen irányba indulok. Utánpótlás-játékosként végigjártam a Zalaegerszeg korosztályos csapatait, majd később, az egyetemi éveim alatt az edzősködéssel is megismerkedtem (Gergely két diplomával rendelkezik, sportszervezői és közgazdasági végzettsége van – a szerk.). Már akkor tudatosult bennem, hogy a gyerekek fejlesztése komoly felelősséggel jár, ugyanakkor rendkívül motiváló is számomra.
Hogyan kerültél be Tehetségközpontunk szakmai stábjába?
2023 őszén UEFA-C edzői tanfolyam indult Budafokon, az oktatási napokon heteken keresztül jártam a Promontor utcába. A délutáni gyakorlatokon sokszor találkoztam az itt pallérozódó gyerekekkel, és mindig jó érzés volt velük dolgozni. A tanfolyam végéhez közeledve figyelt fel rám Pacsi Bálint szakmai igazgató, és felkért, hogy az óvodás szekció vezetőjeként segítsek minőségben átszervezni a 4-7 év közötti gyerekek kiválasztását és fejlesztését. Nagyon örültem a lehetőségnek, 2024 februárjában azonnal neki is álltam a feladatoknak. Bár szezon közben kellett felvennem a fonalat, sokat segített, hogy a kollégák és a vezetők is szeretettel fogadtak és megkönnyítették a beilleszkedésemet.
Tanulni vágyó, motivált játékosokkal dolgozhat
Azóta korosztály váltottál, jelenleg az U12-es csapat vezetőedzője vagy. Milyen élményt jelent számodra a közös munka?
Az óvodás szekciót követően tavaly az U11-es csapathoz kerültem, akikkel idén “felléptem” az U12-es korosztályba. Ennek köszönhetően testközelből követhetem a játékosaim fejlődését. Úgy gondolom, hamar megtaláltam velük a közös hangot, sok emlékezetes pillanatot éltünk meg közösen az edzéseken és a mérkőzéseken. Öröm látni, hogy folyamatosan tanulni és fejlődni akarnak, rendkívül motiváltak, és imádnak futballozni.
A szezon a végéhez közeledik. Milyennek ítéled a csapat eddigi teljesítményét? Egyáltalán, miben mérhető a siker ebben a korosztályban?
Ősszel, a szezon első felében az alkalmazkodásé volt a főszerep, hiszen a mostani idényben álltunk át a 6+1-es játékformáról a 8+1-esre. Mivel a két 16-os között játszunk, jóval nagyobb a pálya mérete, mint korábban. Emellett többen is vagyunk a pályán, vagyis a játékosoknak sok újdonsággal kellett megismerkedniük. A hozzáállásuknak, motiváltságuknak, valamint egyedülállónak számító módszertanunk alkalmazásának is köszönhetően a gyerekek egyénileg fokozatosan fejlődnek. Számomra az a siker, ha teljesítjük a korosztályos célt: vagyis a játékosok személyisége mellett fejlődik az egyének játékintelligenciája és technikai kivitelezése is.
A Zakariás-kupára hangolva
Június elején ez a korosztály képviseli Budafokot a hazai rendezésű IV. Zakariás-kupán. Mit profitálhatnak a játékosok egy ilyen nemzetközi megméretésből?
Ezen a tornán a Kárpát-medence kiemelt utánpótlásműhelyei, élvonalbeli klubok korosztályos csapatai vesznek részt. A játékosok magas intenzitású mérkőzéseken léphetnek pályára, ami fontos lépcsőfokot jelent a fejlődésükben. Emellett a Zakariás-kupa küldetése az is, hogy lehetőséget adjon a gyerekeknek a határon túl élő nemzettársaikkal való pályán kívüli kapcsolódásra. Ezek a találkozások segítik egy erős, összetartó közösség kialakulását. Izgatottan várjuk a torna kezdetét!
(Szerző: Harcsa Zsombor)
