Hazai stadionlapunk, a Promonto Magazin új sorozatában a szakmaiságon túl emberi oldalukról próbáljuk meg bemutatni szurkolóinknak a BMTE futballistáit és stábtagjait. Minden alkalommal ketten válaszolnak állandó kérdéseinkre, amelyek a következők:
- Mi a meccs előtti rutinod, van-e valamilyen babonád?
- Mi pályafutásod legviccesebb története?
- Mi a Kedvenc ételed? El tudod-e készíteni?
- Melyiket választanád: takarítás, főzés, vagy kutyasétáltatás?
Ezúttal kapusedzőnk, Vezér Ádám válaszolt.
1.) Nincs különösebb, bár Jani már megjegyezte, hogy mindig először szállok le a buszról, ez azonban nem babona, csak nem szeretek várakozni. Általában idegenben a vendégöltőzőbe is én lépek be először, szeretem felmérni a terepet, de akkor sem történik tragédia, ha nem így történik. Játékosként azt mondjuk nagyon utáltam, ha valaki felvette a kesztyűmet, márpedig voltak olyan csapattársaim, akik direkt ezzel szórakoztak…
2.) Ez is Mátyus Jánoshoz köthető… Edzések után sohasem szerettem „tökölni”, letusoltam és már mentem is a dolgomra, ezt viszont sokszor szóvá tették Kabát Petivel, hogy hová rohanok. Aztán egyik alkalommal a parkolóban úgy rám álltak, hogy nem tudtam kiállni. Visszamentem az öltözőbe, titokban kivettem Jani zsebéből a kocsikulcsát és elálltam a parkolóból a kocsijával. Aztán visszacsempésztem a kulcsot és gyorsan meglógtam. Természetesen azt hitte, hogy ellopták az autóját, aztán a koromsötétben kereste a többiekkel… Dehát ez ilyen, néha visszanyal a fagyi.
3.) Az egyszerű ételek híve vagyok, mindig azt mondom a feleségemnek, hogy a klasszikus húsleves, rántott hús, krumplipüré menüvel életem végéig ellennék. A levest biztosan nem tudnám megfőzni, de panírozni azért tudok.
4.) Nincs saját kutyám, de a sétát mondanám. A szomszédomnak és édesanyámnak viszont van, úgyhogy ha bármikor kedvem van egy kis kutyázásra, ott kiélhetem magam. A takarítással sincs egyébként problémám, de nem igazán engedik itthon, a feleségem úgy van vele, hogy az van elvégezve, amit ő csinál, márpedig ebben egyértelmáen jobb nálam.
