Beszélgetés visszavonult hátvédünkel, Margitics Andorral
A Tiszakécske elleni meccsünk szünetében búcsúztatta el klubunk a pályafutását az előző idény végén befejező Margitics Andort. Jakab János tiszteletbeli elnök,
Vizi Sándor ügyvezető elnök
és Filkor Attila sportigazgató
köszöntötte és ajándékokat adott át a korábbi kiváló hátvédnek, aki nyolc évig, 2015-től 2023-ig volt Budafokon, 222 mérkőzésen lépett pályára, ezek közül 198-szor különböző osztályú bajnokikon, 24-szer Magyar Kupa-találkozókon játszott. Részese volt az NB I-be jutásnak, futballozott az első osztályban és szerepe volt az előző idényben a Mol Magyar Kupa-menetelésben is, amelynek során csapatunk a döntőbe jutott. A XI. kerületi Lágymányosi TE-ben kezdett focizni, felnőttjátékosként pályára lépett a Vác, Videoton, a Puskás Akadémia és a Budafok csapatában.
Több mint nyolc évvel ezelőtt volt egy súlyos térdsérülésem, Felcsúton lejárt a szerződésem, felvetődött, hogy abbahagyom a futballt, de Budafokon edzéslehetőséget kaptam, megtetszett a légkör, maradtam.
Nem is rövid ideig, nyolc évet játszottál az NB III-ban, az NB II-ben és az NB I-ben, és tagja voltál a Magyar Kupában döntős csapatnak is. Melyik a legemlékezetesebb mérkőzésed?
Sok van, de, ha egyet kell mondanom, akkor az első NB I-es meccsünket, a Kisvárda ellenit választom, amelyet kettő egyre nyertünk meg 2020 augusztusában. Természetesen a Puskás Arénában a Zalaegerszeg ellen az idén játszott Magyar Kupa-döntő is óriási élmény volt. Elgondolkoztam, mit adhat ez a környezet, a hangulat azoknak a játékosoknak, akik hétről-hétre ennyi néző előtt lépnek pályára.
Hátvéd lévén nem a góllövés volt a feladatod, de ezért ötször a kapuba találtál. Melyik a kedvenced?
Általában a tizenhatoson kívülről értem el a góljaimat, de legszívesebben egy NB III-as találatomra gondolok, amit a Szekszárd ellen szereztem 2016-ban, azért, mert fejeltem, az pedig egyáltalán nem volt jellemző rám.
Ki a legjobb futballista, akivel a Budafok színeiben együtt játszottál, illetve aki ellen futballoztál?
Kovács Dávid. Sok jó labdarúgó ellen szerepeltem, közülük az olasz Sebastian Giovincót választom, ellene egy edzőtáborban rendezett felkészülési meccsen játszottam, a Juventusban hosszú ideig és a válogatottban is többször szereplő futballista akkor a szaúdi Al-Hilalban focizott.
Miért fejezted be a pályafutásodat?
Harminckét éves vagyok. A Magyar Kupa-döntőben futballozni, mint említettem, nagyon jó volt, de az is eszembe jutott, ilyen élmény többé már valószínűleg nem adatik meg. Gondolkodnom kellett, mit fogok majd csinálni a civil életben, hiszen jönnek a fiatalok, bizonyosan kevesebbszer léptem volna már pályára.
És most mivel foglalkozol?
Tanulok, szoftverfejlesztői tanfolyamra járok, a számítástechnikában képzelem el a jövőmet. Nincs sok időm, hiányzik a foci, de azért egy héten egyszer a haverokkal kispályán játszom.
Mit szólsz a budafoki búcsúztatáshoz?
Meglepett, bár titkon számítottam rá. Természetesen nagyon örültem. Sok mindent éltünk meg itt, hálás vagyok mindenkinek, aki gondolt rám. Köszönök mindent, az ajándékokat,
azt is, hogy a második félidő kezdőrúgását elvégezhettem.
Jó volt látni a régi arcokat és hallani, hogy szurkolók skandálják a nevemet. El is érzékenyültem.
Mi köszönjük a nyolc évet, Andor, és minden jót a civil életben!
(Az interjú a Promontor Magazinban, október 1-jén jelent meg)
