Csapatunk a Merkantil Bank Liga nyolcadik helyén zárta az őszi szezont, vezetőedzőnk, Nikházi Márk augusztusban vette át a csapatot, azóta lejátszottunk 11 mérkőzést, négyen győzelmet arattunk, öt döntetlen mellett kettőn szenvedtünk vereséget, irányításával eddig 17 pontot szereztünk a bajnokságban. A szakembert arra kértük, értékelje a Budafoki MTE eddigi idényét.
Hogyan élted meg azt az időszakot, amikor augusztusban át kellett venned a csapatot?
Először is, a 2024-es esztendő nagyon fontos év az életemben, hiszen Budafokon megkaptam első az vezetőedzői megbízatásomat. Kissé váratlanul ért Dajka László lemondása négy forduló után, meglepődtem a döntésén, hiszen addig közös jövőről beszéltünk és aszerint is alakítottuk mindent. Onnantól kezdve viszont, hogy ilyen lehetőséget kaptam, hosszú távra terveztem, bár nyilván akkor még nem tudhattam, mennyi ideig tart majd. Igyekeztem, és azóta is igyekszem mindent beleadni. Izgalomra nem is volt időm, mert egyből bele kellett vetni magamat a munkába, minden az én kezembe került, Filkor Attila sportigazgatóval, Göblyös Dávid erőnléti edzővel és Vezér Ádám kapusedzővel átbeszéltük a terveket.
És a debütálás a kispadon?
Az első meccsét nagyon várja az ember, mint mindent, amit új. Huszonhat éves korom óta, még játékosként a futball mellett már az utánpótlásban is dolgoztam az aktuális klubomnál, azaz nem úgy érkeztem a szakmába, hogy hirtelen belecsöppentem volna, és túl gyors lett volna az átmenet. Bár összességében úgy gondolom, talán lehetett volna még néhány tanulóévem, de ha így alakult, akkor én is kihasználom, mert többet tudok tanulni, gyorsabban tudok együtt fejlődni a csapattal és a klubbal.
Mi az, amin mindenképpen változtatni akartál?
Általában, ha egy csapathoz új edző érkezik, előtte kívülről látja a dolgokat, és új dolgokat hoz magával, én viszont másodedzőként belülről láttam mindent. Budafokon a váltás belülről történt, ennyiből könnyebb dolgom volt. Benne voltam a fizikai felkészítésben, hiszen együtt csináltuk végig Dajka Laci bával. Vezetőedzőként kicsit dinamikusabbá tettem az edzéseket, a négyvédős, egycsatáros játékrendszeren viszont nem változtattam, mert illik a kerethez. Inkább a felfogáson, a játékhoz való hozzáálláson akartam változtatni, támadóbbá tenni. Hozok is egy példát: korábban a labdát inkább a hátsó zónában szereztük meg, és abból építettünk kontratámadásokat, most azonban a meccsek nagy részében igyekszünk az ellenfél kapujához minél közelebb labdát szerezni, ha pedig nálunk van a labda, hátulról építjük fel a támadásokat.
Új, szigorúbb házirendet hoztam, de a srácoknak is elmondtam, ezeket a szabályokat nem azért hoztam, mert büntetni szeretnék, és erre egyébként nem is volt még szükség, hanem azért, hogy betartsuk őket. Olyan dolgokról is kellett velük beszélni, amelyek a civil életben is fontosak egy profi sportoló számára. Az edzéseken és közös a vetélkedőkön sajátos pontrendszert vezettem be, minden hónap végén győztes hirdettem, és aki a legtöbbet gyűjtötte, motiváló jutalmat kapott. Próbáltam mindenkit arra ösztönözni, hogy minél jobban győzni akarjon, mert a szenvedélyt is a mindennapokban kell gyakorolni, hogy a hétvégén jól működjön. Egy szavam sem lehet, a játékosok beleálltak, megtaláltuk a közös hangot.
Szerinted melyik volt a legjobb meccsünk és miért?
A tizenegyből több meccs is beugrik, ami különböző okok miatt kiemelkedő volt. A legjobb teljesítményt a Kozármisleny ellen nyújtottuk hazai pályán, igaz, döntetlen lett a vége, de jól ment a játék, és a Kozármisleny azóta vezeti a tabellát! Az a találkozó úgy végződött egy-egyre, hogy négy-öt ziccert kihagytunk, míg az ellenfélnek tulajdonképpen csak egy kapura lövése volt. Az utolsó fordulóban a szegedi összecsapás azért volt fontos, mert előtte két-három hétig nem olyan volt a játék, mint előtte, az erre adott reakció viszont egyénileg és csapatszinten is meggyőző volt. Örültem, hogy választ tudtunk adni az elmúlt időszakra, a mi akartunk érvényesült, Szegeden pedig sosem egyszerű nyerni, akármilyen formában is van a csapat. Akaratban, játékban, fizikailag és mentálisan is felülmúltuk a hazaiakat, és sikerült fordítanunk.
Ugyanakkor van negatív példa is, a Békéscsaba elleni hazai bajnokin egy góllal kikaptunk, de volt kapufánk, a gólvonalról vágták ki, és elkerülhető gólt kaptunk. Sajnos én is hibáztam, az előző héten nem olyan felfogásban készültünk és léptünk pályára, mint kellett volna, de megbeszéltük és tanultunk a hibáinkból. Fontosnak tartom, hogy a hibákat közösen beszéljük át, mert akkor olyan reakció sülhet jöhet ki belőle, mint a szegedi volt. És ne feledjük a mezőkövesdi pontszerzést sem, háromgólos hátrányból felállni óriási bravúr. És végül egy olyan meccset is említenék, ami nekem nagyon fontos, Tatabányán volt az első felnőtt meccsem vezetőedzőként, ami örök emlék marad, főleg úgy, hogy sikerült is győznünk.
Mi az, amin még biztosan kell majd csiszolni?
A legfontosabb az, hogy mindenen! Mindenben javulni kell, a szünetben a játékosok kaptak egy kis pihenőt, de már végezniük kell a házi futófeladatokat. Nekünk, edzőknek ilyenkor sincs pihenő, végignéztem a meccseinket még egyszer, a fizikai részt átbeszéltük az erőnléti edzővel. Sarkalatos problémának tartom, hogy sok gólt kaptunk, fejlődni kell a tizenhatoson belüli védekezésben. Ugyanakkor nem szereztünk gólt pontrúgásból, ami pedig fontos lenne, mert sok a kiélezett meccs, és ezek „ajándékgólok” lelkileg sokat jelenthetnek. Amióta átvettem az együttest, két-három tizenegyesgólt rúgtunk, ugyanakkor azt se hallgassuk el, hogy az egész mezőnyben nekünk van a legtöbb akciógólunk, ami viszont nagyon pozitív, és még így is bent maradt jó pár találat. Amikor nincs nálunk a labda, még agresszívebb labdaszerzést szeretnék látni, amikor pedig nálunk van, ki szeretnék próbálni egy másfajta stílust. Nem arról van szó, hogy a jelenlegi játékrendszer ne működött volna jól, de ha esetleg meccsen belül kell váltanunk, akkor tudjunk mihez nyúlni, tudjuk jobban széthúzni az ellenfelet.
A Szentlőrinc és a Békéscsaba ellen két vereséget szenvedtünk egymás után. Lelkileg mennyire volt ez megterhelő?
A srácok és én is utálok veszíteni, de örülök annak, hogy át tudtuk beszélni, mi volt a probléma, hogyan tudjuk kijavítani, és rövid idő alatt ki tudtunk jönni ebből. Egyáltalán nem volt pánikhangulat, hiszen előtte meg kilenc meccsen át nem kaptunk ki, és Szentlőrincen sem volt gond a játékkal. A Békéscsaba ellen magunkhoz képest gyengén futballoztunk, akaratban és fizikailag is gondjaink voltak, de így is csak egy balszerencsés góllal kaptunk ki, és elpuskáztunk négy, öt helyzetet, amelynél vagy egy kapusbravúr vagy a kapufa segített nekik. A két vereség után is nagyon bíztunk egymásban a srácokkal, és abban a felfogásban folytattuk, ahogy előtte is játszottunk. Nem akartam nagy dolgot változtatni, mert hittem és hiszek abban, ami eddig is jól működött.
Nagyon együtt van a mezőny a Merkantil Bank Ligában, bárki megverhet bárkit. Mire lehet képes a Budafoki MTE?
A telet a tabella nyolcadik helyén töltjük, az eddig teljesítményünket a közepesnél eggyel jobbra értékelem. Ezt a számok is alátámasztják, az erős középmezőnybe tartozunk. Ugyanakkor bőven van még lehetőség ebben a csapatban, és inkább hiányérzetem van, mintsem elégedett lennék, mert mindig lehet fejlődni. Nem is a számokat hangsúlyoznám ki, mert edzőként azt szeretném látni, hogy meccsről meccsre fejlődünk, a fiatal játékosok egyre jobbak, magabiztosabbak és rutinosabb legyenek, és az sem elhanyagolható, ahogy a klub építkezik. Novemberben két játékosunkat, Merényi Ádámot és Vasvári Zoltánt is behívták az U21-es válogatottba, pályára is léptek, ami nagy dolog. Szűcs Patrik, Szabó Bence és Balabás Bence is bemutatkozott az első csapatban, nagy lehetőség ilyen fiatalon felnőtt csapattal edzeni és játszani, mert előnybe kerülnek a saját korosztályukkal szemben. A saját nevelésű, helyi játékosok csapatba építése is a céljaim közé tartozik, az utánpótlásunkból már hoztunk is fel játékosokat, Tóth Gergelyt és Rehó Bálintot, ők velünk kezdik a felkészülést, reméljük, beleerősödnek a felnőtt bajnokságba, valamint a 18 éves, fiatal kapus, Ecseri Máté is több hónapja velünk készül és dolgozik. Az eredeti kérdésre visszatérve, jelenleg a tabellán hat ponton belül van tíz csapat, és persze a végén az eredmény, a helyezés a legfontosabb, akkor lehet értékelni a szezont, de hétről hétre gyorsan tud változni az állás, ezért a kiegyensúlyozott teljesítményre törekszünk, és tovább szeretnénk fejlődni abban, amiben eddig is.
És végül békés, boldog karácsonyt és budafoki pontokban gazdag új évet kívánok mindenkinek!
