Még egy hónapja sincs, hogy fiatal védőnk, Selyem Bálint 19 éves lett, amit nem sokkal később felejthetetlen, utolsó perces góllal ünnepelt, amivel a Promontor utcában pontot mentettünk a Videoton ellen. Kicsit mesélt magáról, mivel üti el az időt, ha éppen nem futballozik, és elárulta, a pályán hol szeret a legjobban játszani.
Nyáron érkezett védőnk, a 18 éves Selyem Bálint Csornán kezdett el futballozni, miután édesapja levitte a pályára, ő pedig azonnal megszerette a közeget és a sportágat. Azóta sokat focizott a testvérével, Bencével, és ma már ennek rendeli alá az életét.
„2016-ban a Győri ETO-nál voltam próbajátékon, és fel is vettek, azóta a klubnál játszom – mondta a tavaly már az U18-as magyar válogatottba is meghívott fiatal futballista. – Kijártam az akadémiát Győrben, kerettag lettem az NB II-es csapatban, majd a másodikban játszottam is, nyáron pedig az első csapattal kezdhettem meg a felkészülést. Filkor Attila és Budafok megkeresésére nagy örömmel jöttem, hiszen itt tapasztalatot szerezhetek, és nem csak egyénileg fejlődhetek, hanem tényleg szeretnék a csapat erőssége lenni. Segíteni szeretnék, nekem fontos, hogy harcoljunk a címerért, a mezért, a csapatért.”
Selyem Bálint Budafokon lakik, Vasvári Zoltánnal és Horgosi Donáttal együtt, és szabadidejében még aktívan ismerkedik a környékkel. Minden héten haza tud látogatni Csornára a szüleihez, és a kutyájához, Hugóhoz.
„Néha videojátékozom, de jobban szeretek úgy kikapcsolódni, hogy beszélgetek a barátaimmal, akár tévénézés közben is – tette hozzá. – Szoktam konditerembe is járni, az erőnléti edzőnktől kértem egyéni edzésprogramot, amit be is tartok. Budafokon nagyon befogadó a társaság, ami főleg a szlovéniai edzőtáborban csúcsosodott ki, a srácok ott segítenek, ahol tudnak.”
Selyem Bálint a futball mellett a tanulást is fontosnak tartja, szeptemberben kezdi tanulmányait a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rekreáció szakán, levelező képzésben.
2 GYORS KÉRDÉS-VÁLASZ
Melyik poszton szeretsz a legjobban játszani?
Győrben a négyvédős rendszerben jobb oldali védőt játszottam, de ha olykor öt védővel álltunk fel, jobb oldali hosszú futó voltam, amit szintén nagyon szerettem, mert hol fel, hol vissza kellett lépnem, és ki tudtam használni a gyorsaságomat, ami az egyik erősségem. A védekezés is az, jónak tartom magam az egy-egy elleni párharcokban, ugyanakkor szeretek előre futni, folyamatosan fellépni a támadásokkal, ezt több éve fejlesztem, gyakorlom, és úgy érzem, egész jól haladok. Javulnak a beadásaim is, célom, hogy minél több pontos beadással segítsem a csapatot.
Miben más az NB II ahhoz képest, ahol eddig játszottál?
Sokkal több az egy-egy elleni szituáció, de nemcsak fizikailag keményebb a játék, hanem gyorsabb is. Elég szívós vagyok, szeretem a párharcokat, nem félek ütközni nálam nagyobb ellenfelekkel sem, így annak ellenére, hogy fiatal vagyok, talán nem lógok ki lefelé a mezőnyben. Az NB II eddig a legmagasabb szint, ahol játszottam, itt már sokkal fontosabb az eredményesség, mint mondjuk az utánpótlásban volt. Lényegesebb a taktikai fegyelem is, de szerencsére az idősebbek sokat segítenek abban, hogy mindig ott legyek a pályán, ahol éppen kell.
Fotók: Boros Sándor / Budafok MTE
Hajrá Budafok!
